A mozdonyvezetői hivatásért

Mozdonyvezetők Szakszervezete

Harmadik vágányt terveznek a Kelenföld és Budaörs közötti szakaszra

,

Fontos budapesti elővárosi vasútfejlesztés elindításáról és az előkészítési munkák fedezetének biztosításáról döntött a kormány. Az 1-es számú, Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonalon a Kelenföld és Budaörs közötti vasúti kapacitásbővítéssel a vonal legforgalmasabb belső szakaszán kezdődik meg a harmadik vágány – és a negyedik távlati helyének – tervezése 9 km-es hosszúságban, amely lehetővé teszi az elővárosi vonatok sűrítését, a jövőben pedig a Budapest és Pozsony-Prága/Varsó közötti nagysebességű vasút fővárosi bevezetését is.

Az új vágány Kelenföldtől egészen Törökbálint határáig vezet, és az elővárosi vonatok sűrítésén túl távlatban az innentől kiágazó Budapest és Pozsony-Prága/Varsó közötti nagysebességű vasút fővárosi bevezetését is segíti majd. A fejlesztés része Budaörs állomás akadálymentesítése, illetve a budaörsi lakótelep közelében egy új vasúti megálló létesítésének vizsgálata is.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiában is szereplő kapacitásbővítéssel az a cél, hogy Tatabánya irányából is zónázó vonatok indulhassanak Budapestre, jelentősen javítva ezzel Tatabánya, Oroszlány, Tata és Komárom térségéből Budapest elérését. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a belső szakaszon, Biatorbágytól a mai S10-es és S12-es elővárosi vonatok sűrítésére is sor kerülhessen, így azok a jövőben a jelenlegi 30 perc helyett 15 percenként közlekedhessenek. A sűrítő vonatok a Déli pályaudvar helyett Kelenföldtől a Déli Körvasúton át közlekednek majd Pest felé, és kiszolgálják a következő években épülő Nádorkert, Közvágóhíd és Népliget vasúti megállóhelyeket is.

A Déli Körvasút építése azért is szükséges, hogy a nyugati agglomerációból megnövekvő vasútforgalmat a budapesti hálózat fogadni tudja. A fejpályaudvarokon erre nincs kapacitás, így a már felújított székesfehérvári, a fejlesztés alatt álló pusztaszabolcsi és a jövőben bővítendő tatabányai vonalról érkező többletvonatok a Déli Körvasúton közlekedhetnek Pestre, ott csatlakozva a szintén fejlesztés alatt álló hatvani és a tervezett reptéri leágazás révén fejleszteni tervezett ceglédi vonalhoz.

A Déli Körvasúton tervek szerint a mai óránként 2 helyett óránként 6 db elővárosi vonat közlekedne irányonként, ezek közül kettő Székesfehérvár, kettő Pusztaszabolcs, kettő pedig a budaörsi kapacitásbővítés révén Tatabánya felől érkezne a körvasútra és haladna tovább az új budapesti megállók (Nádorkert, Közvágóhíd, Népliget) érintése után az Élessarkon át Pécel és Gyömrő, illetve Kőbánya-Kispesten és Ferihegyen át Monor felé is. A tatabányai vonal fejlesztése tehát azt szolgálja, hogy a vasút versenyképesebb alternatívává válhasson a nyugati agglomerációból a Budapestre való bejutáshoz az M1-M7 autópálya közös bevezető szakaszán keletkező torlódások enyhítésével és egyidejűleg a Budapesten belüli versenyképesebb vasúti szolgáltatások elérését is segíti. 

A Déli Körvasút fejlesztésének része a Déli összekötő vasúti híd korszerűsítése, ennek keretében kicserélik a régi vasúti hidelemeket és kétvágányúról háromvágányúvá bővítik. A híd bővítése az első fontos lépés a déli körvasút fejlesztésében.  Magyarországon a legjelentősebb vasúti híd a déli összekötő, amely Kelet- és Nyugat-Magyarországot kapcsolja össze. Idén az első fél évben több mint 50 ezer szerelvény, napi 277 vonat, egy év alatt több millió utas közlekedik ezen a hídon. 

2020 július-augusztus

Mozdonyvezetők Lapja

2020 július-augusztus

  • Egészségpénztári hírek
  • A MOSZ Kupa győztese
  • 12 Füstös Ember
  • Szolgálati Anekdoták
  • A kék csoda
  • MOSZ jogszolgálati változások
  • Vírushíradó

Megtekintés Korábbi számok