Az elektromos energia szabadpiaci ára egy év alatt sokszorosára nőtt.  Felhasználók, köztük például vasúti infrastruktúrát üzemeltető társaságok – így Magyarországon a GYSEV –, vagy külföldön, ahol liberalizált az energiabeszerzés, a villamos vontatással dolgozó vasúti cégek, igyekeztek hosszú távú szerződésekkel kordában tartani ezt a drágulást. Vannak azonban olyan pályahálózat-működtetők, amelyek úgy határoztak, hogy rövid távra, aktuális piaci áron vásárolják az áramot. Közéjük tartozik Magyarországon a MÁV, amely az általa kezelt vasúti hálózaton működő magánvasutaknak, árufuvarozóknak havi elszámolóáron számlázza ki a vontatási energia árát.

A vontatási villamos energiának a MÁV által az idei évre előzetesen kalkulált átlagára 92,32 forint volt kilowattóránként, ami a tavalyi tényleges átlagárat, ami 35,80 forint volt, 157,9 százalékkal haladja meg. De a valós növekedés ennél is több lett: a 2022 január–áprilisra kiszámlázott áramdíjak átlaga 132,7 forint, ami a tavalyi átlagár több mint három és félszeresének felel meg. A MÁV által biztosított vontatási energia ára februárban a tavalyi éves átlaghoz hasonlítva 382 százalékkal emelkedett. 

Kovács Imre szerint a helyzet annyira súlyos, hogy akár össze is omolhat a teljes hazai vasúti árufuvarozás. 

A vontatási energia eltérő mértékben drágult a környező országokban. Az áremelkedés Szlovákiában 110, Romániában 91, Csehországban 66, Lengyelországban 57, Bulgáriában 52, Németországban 50, Horvátországban 36, Ausztriában pedig kevesebb mint 10 százalék volt. Egy tipikus, Németország és Törökország között megszervezendő vasúti járat azt az útvonalat választja, amelyik a leggazdaságosabb, leghatékonyabb. Ebbe nem fér bele a magyarországi pályán bekövetkezett nagyarányú drágulás, emiatt a szállítmányozók hazánkat elkerülő utakon bonyolítják le transzportjaikat. Ez pedig magyar munkahelyeket veszélyeztet nemcsak a magánvasutaknál, de a MÁV-nál is -  jelentette ki Kovács Imre.

A vasúti fuvarozó vállalkozások életben maradása érdekében a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület kidolgozta a fenntartható gazdasági alapokon nyugvó állami szubvencióra vonatkozó javaslatokat, és ezeket ismertette a szakminisztérium döntéshozóival – hangsúlyozta Kovács Imre. Szerinte rövid távon elkerülhetetlen az energia-áremelkedés többletköltségének kompenzációja, hasonlóan ahhoz, ahogy a többi európai országban ezt megtették. Szükséges legalább olyan mértékig kompenzálni a vasúti villamos energia árának emelkedését, mint amilyen mértékben a közúti szektor üzemanyag árai esetében megtörtént. A helyzet középtávú megoldása érdekében pedig célszerű lenne az energia beszerzési folyamat átalakítása, illetve a vasútvállalatok számára a liberalizált energiabeszerzési lehetőség biztosítása úgy, hogy az ehhez szükséges szabályozási és technológiai feltételeket megteremtik – foglalta össze a Hungrail elnökségi tagja.