A mozdonyvezetői hivatásért

Mozdonyvezetők Szakszervezete

Kína megindulhat Magyarország felé


Az állami szándék megerősítésére és Kína számára is észlelhető üzleti kapcsolatokra van szükség ahhoz, hogy valósággá váljon az a vízió, amely szerint hazánk lehet az ázsiai ország régiós elosztó központja - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Pető Ernő, a ChinaCham Magyar-kínai Gazdasági Kamara elnöke.


- Hol tart annak a víziónak a megvalósítása, amely szerint Magyarország lenne a kínai áruk régiós elosztó központja?
- A tavaly mindkét ország miniszterelnöke által deklarált szándékot kellene magyar oldalról ismét, de immár konkrét projektjavaslatokkal megerősíteni, másrészt olyan üzleti lehetőségeket kellene kínálni a kínaiaknak, amelyek az ő méreteikben is érzékelhetőek. Olyan magyar cégekkel akarnak együtt dolgozni, amelyek már jól bevezetett termékkel és legalább régiós piaccal rendelkeznek. A BorsodChem jó példa erre, amely ma már - bizonyos termékkörben - világviszonylatban is piacvezető.

Magyarország geopolitikai helyzeténél fogva rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezik, mivel területén négy TEN-korridor halad át, illetve találkozik Budapesten. A kínai áruk 98 százaléka konténerben érkezik Magyarországra: ez 2011-ben 90-95 ezer TEU (azaz 20 láb hosszú konténer egységre átszámított mennyiség) volt. Összehasonlításként: a teljes magyar konténerforgalom ugyenez évben 170 ezer TEU-t tett ki.




- Felmerült, hogy Kína beszállna a magyar infrastruktúra fejlesztésébe.
- Igen, ez a pont is szerepelt a miniszterelnökök múlt évi találkozóján. Kína 2011-ben több mint 2000 kilométer új vasúti vonalat adott át a forgalomnak, közel 4000 kilométernyi új vágányt fektettek le, ez a 8700 km hosszúságú teljes vasúti hálózatnak mintegy 70 százaléka, így van tapasztalatuk, a magyar infrastruktúrára pedig komolyan ráférne egy alapos, de főként gyors rekonstrukció, amelynek EU-s forrásokból történő megvalósítására nincs nagy esély. Ez tehát lehet közös irány. Ettől függetlenül olyan kínai vállalatok betelepedését kellene támogatni, amelyek elsődleges célja az európai piacokra való belépés. (Erre példa a Great Wall autógyár Bulgáriában létrehozott üzeme is - a szerk.) A csupán tízmilliós magyar piacot felajánlani a kínaiaknak több mint hiba, mivel minimum a kelet-közép-európai régió 120 millió fogyasztója jelent számukra üzletet, és ennek a piacnak a régiós elosztó központja lehet Magyarországon.


- Felkészült Magyarország erre a feladatra?
- Van még mit behoznunk. A kínaiak lassan mozdulnak, de ha egy ekkora gazdaság megindul az európai piacok felé - ami az év második felére várható -, akkor nagyon komolyan fel kell kötni a nemzeti alsóneműt, hogy a szolgáltatásunk az elvárt színvonalú legyen. Magyarország "ugródeszka" a kínaiak számára, mert az európai piacokra való betörés a cél, valamint a világpiacon való fokozottabb részvétel.


- Idén milyen lépésekre volna szükség?
- Magyarországon jelenleg nincs középtávú közlekedéspolitika. Tudjuk, mit terveznek megvalósítani 2050-ig, de hogy 2015-ig mire számíthatunk, arra nincs gazdaságpolitikai stratégia. Emellett nagyon tudatosan kell fejleszteni a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat. Kína ma is tervgazdasági rendszerben működik, ugyanakkor a termelésben egyre több vállalat kemény kapitalista módszerekkel, kifejezetten profitorientáltan dolgozik. A kormánynak rendkívül nagy figyelmet kell fordítania a kínai-magyar kapcsolatokra, úgy, hogy az a kínai oldalról is észlelhető legyen.

forrás: Napi Gazdaság

közlekedéspolitika kina gazdaság

2026.1.szám

Mozdonyvezetők Lapja

2026.1.szám

  • Búcsúzunk Dr. Borsik Jánostól
  • Bérmegállapodás a MÁV-csoportnál
  • Ezernél is több munkaügyi per zajlik
  • A MOSZ választás előtt áll
  • Területi hírek
  • Alapítványi beszámoló

Megtekintés Korábbi számok